Az életem egy hazugság
Megnézte az újságot majd elborzadt.
-Ezt ki tette?-kérdezte tőlem.
-Ezt én kérdezem tőled,ugyan is te terjeszted azt hogy ribanc vagyok!-mondtam feszülten.
-Én ilyet soha nem mondanák rólad!-mondta védekezve.
-Legalább a szemembe mondanád és nem a hátam mögött!-ordítottam.
-Mondtam hogy nem én tettem!-mondta és megrázott.
-C.A.P nem ezt mondta!-válaszoltam neki.
-Mit mondott neked?-kérdezte idegesen.
-Azt mondta hogy te mutattál nekik egy fényképet reggel és azt mondtad rólam hogy ribanc vagyok.-mondtam.
-Én nem mutattam semmilyen fényképet nekik,még csak itthon sem voltam reggel.-válaszolta.
-Akkor ki tette ezt?-mutattam az újságra.
-Nem tudom,de kiderítem!-mondta elhatározottan.
-Tényleg és mi volt az a ma reggeli incidens?-kérdeztem kérdőre vonva.
-Vissza kaptad a tegnapit.-mondta vigyorogva.
-Valahogy éreztem.-forgattam meg a szemeim.
-Térjünk a lényegre!Te tényleg csak azért jársz Niel-el hogy meg ne tudja L.Joe azt ami múltkor történt?-kérdezte és a vállamra tette a kezeit.
-Engem ne fogdoss azzal a kézzel ami más lányhoz is hozzá ért!-lelöktem a kezét.
-Hirtelen de megváltoztunk.-puffogott Changjo.
-Nem szeretem ha más lányhoz hozzá ér az akit szeretek!-fordítottam hátat karba tett kézzel.
Changjo sokkoltan állt egy helyben .
-Tudtam én hogy szeretsz!-megölelt hátulról szokás szerint.
-Ne legyél elszállva!-mondtam neki.
-Tudod én most a helyedben kimennék a szobából.-simogatta a hasam.
-Miért?-kérdeztem tőle kíváncsian.
-Egy szobában egy nő és egy férfi.Ráadásul egy erős és piszkos fantáziájú férfi aki elől nem lehet menekülni,és egy gyenge lány aki nem tudna elfutni.-mondta vigyorogva.
-M-még is mire készülsz?-fordultam gyorsan hátra.
A falhoz szorított.A teste az enyémhez simult. Fejem mellé rakta a jobb kezét a másikkal felemelte az államat.
-Nem foglak bántani.-csókolt meg.
-Most pedig......elmehetsz.-röhögött fel.
-Hogy az a ......!Jól átvertél!-mondtam mérgesen.
-Miét mit vártál?-kérdezte röhögve.
-Bár ha nagyon akarod meg tehetem!-vigyorgott kajánul.
-Nem köszi.Szia!-szaladtam ki a szobából.
Ez közel volt.Bementem a szobámba gondolkodni.Ez érdekes!Ha nem Changjo volt az akkor ki tette?Ránéztem az órámra és szörnyű képet vágtam.Lekéstem a sulit!Na mindegy majd kimagyarázom magam.
3 órán át a szobámban döglöttem,végül meguntam és kimentem sétálni.Kimentem a közeli parkba.Útközben azon gondolkoztam hogy óvatosabbnak kell lennem Changjo-val,mert ha Niel megtudja biztos elmondja L.Joe-nak azt.Ma nem is láttam Niel-t se senki mást.Gyanús!Ahogy sétáltam a parkban meg láttam valamit.
Apámat és egy fotóst!Láttam hogy pénzt ad a férfinak aki képeket nyújtott át neki.Szóval ő tette volna?Még is hogy jött rá erre?Miután elment a férfi utána apám a TOP Media épülete felé vette az irányt.Követtem hátha kiderítek valamit.Nem hittem a szememnek amikor megláttam Niel-t az épület előtt.Apám neki is pénz adott.Összeállt a kép!Apám mindvégig tudott a munkámról,erre Niel-t felhasználta és még az újságba is belerakott.Nem tudom mit akar ezzel elérni.Próbáltam keresni egy hátsó ajtót hogy elmondjam mind ezt Changjo-nak.Meg is találtam.Elkezdtem futni az ajtó felé ám Niel meglátott és utánam futott.Már épp nyitni akartam az ajtót amikor megfogta a kezem és visszarántott.Oda vitt apámhoz.
-Lám-lám szóval még is csak lebuktam.-mondta mosolyogva apám.
-Miért csináltad ezt?-kapálóztam.
-Tudod te nagyon jól!Hallottam hogy Changjo-val nagyon jól összemelegedtetek és tennem kellett ez ügyben pár lépést.-mondta apám.
-De hisz mi szegények vagyunk még is honnan van ennyi pénzed?-kérdeztem mérgesen.
-A mosoda csak egy álca és minden más.Én gazdag vagyok.Anyád és a húgod persze semmit sem sejt.-mondta nevetve.
-Úgy is megfogják tudni!-vicsorogtam rá.
-Hát sajnálom hogy elkeserítlek de soha többé nem jöhetsz haza!-mondta.
-Ja és a fénykép meg a pletyka az mind Niel-től származik.Aprópó ha eljár a szád anyád vagy a húgod előtt még a végén baja eshet a drága Changjo-dnak.Ezt jól vésd a fejedbe!-majd beült az autóba és elment.
-Szemét!-ordítottam neki.
-Na gyerünk befelé!-lökdösött Niel.
-Hogy segíthettél apámnak?-kérdeztem mérgesen.
-Tudod a mai világban a pénz a hatalom.-mondta és be lökdösött az épületbe.
-És én még elhittem azt hogy Changjo csinálta!-szomorodtam el.
-Próbáltam rá fogni és össze is jött.-mondta.
-Sajnálom de már kibékültünk.-mondtam neki vigyorogva.
-Lehet hogy Changjo-val kibékültél de a többiekkel nem.-mondta.
-Úgy is hinni fognak nekem!És most engedj el!-kapálóztam.
-Szaladj Changjo-hoz úgy sem fog tudni csinálni semmit!-majd elengedett.
Amint elengedett szaladtam a lifthez.Gyorsan megnyomtam a gombot és mentem felfelé.Olyan lassan ment a lift hogy az egy örökké valóság volt.Lassan de végre felértem.Az irányt Changjo szobája felé vettem.Kopogás nélkül berontottam,de nem volt bent.Kerestem mindenhol,de sehol sem találtam.A folyosón a falnak neki dőltem és lassan lecsúsztam.Ott gubbasztottam hátha megtalált vagy meglátom.Teljesen ki voltam akadva.Az egész életem egy hazugság volt.Sírva ott gubbasztottam a folyosón vagy félóráig.Utána már csak annyira emlékszem hogy valaki elkezdi az arcomat csapkodni.
-Hei ne itt aludj!-csapkodott L.Joe.
-Ümm.....mi történt?-mondtam álmosan.
-Most találtalak meg és itt aludtál.-mondta csodálkozva.
-L.Joe!-mondtam és a nyakába ugrottam.
-Ugye te nem hiszed el azt amit rólam mondanak?-kérdeztem miközben erősen átöleltem.
-Persze hogy nem!Kérlek ne legyél szomorú.-eltávolodott tőlem és az államat felemelte majd megcsókolt.
Mázlis Szerelem 12.fejezet
Csók az esőben
-Ezt még is mire véljem?-szólalt meg a tőlünk 20 méterre álló Changjo.
-Changjo?-ugrottam fel a földről.
-Ez nem az aminek látszik!-magyaráztam ki magam.
-Ezt hogy érted?Tisztán láttam hogy csókolóztatok!-mondta.
-L.Joe csókolt meg!Ugye?-fordultam hozzá,de ő nem válaszolt.
Lehajtotta a fejét.
-Te ugye tudtad hogy itt van?-kérdeztem mérgesen.
-Igen.-mondta L.Joe.
-Na jó én végeztem veled!-ment el Changjo.
-Várj!-kiáltottam utána.
-Remélem most boldog vagy.-mondtam L.Joe-nak és szaladtam Changjo után.
Túl gyors volt,de azért tartottam a lépést vele.Kiszaladt az épületből én természetesen utána futottam.Esett az eső.
-Changjo kérlek állj meg!-kiáltottam neki.
-Mit akarsz?Ennél is jobban össze akarod törni a szívem?-állt meg háttal nekem.
-Én nem akartam.-mondtam és hátulról megöleltem.
-Én....nem akarlak elveszíteni,de valami mindig megpróbál szétválasztani minket.-szorítottam erősen.
-Kérlek ne hagyj magamra.-mondtam neki sírva.
-Ha igaz amit mondasz,akkor rendben.-fordult meg és átölelt.
-Ígérem nem hagylak magadra!-csókolt meg.
Miután tisztáztuk a helyzetet Changjo-val bementünk.
-Ti meg mit csináltatok oda kint?-kérdezte C.A.P.
Végig néztünk magunkon és láttuk hogy csurom vizesek vagyunk.Felmentünk kézen fogva a szobáinkba.Én gyorsan átöltöztem és mentem Changjo-hoz.Boldogan a szobája felé mentem.Benyitottam.
-Megjöttem.-csuktam magam mögött be az ajtót.
Rá néztem Changjo-ra aki már megint fél pucéran volt.
-Aszt hiszem vissza jövök kicsit később.-mentem az ajtó felé.
-Nem mész sehová.-rántott vissza Changjo.
A szobájában volt egy franciaágy.Nem is tudom hogy ezt miért részletezem.Rádobott és rám mászott.
-Még is mire készülsz?-néztem gyanakodva.
A nyakában volt egy nyaklánc,azt babráltam figyelem elterelés ként.
-Te mit csinálsz?-kérdezte miközben nézte hogy piszkálom a nyakláncát.
-Unatkozok.-folytattam a babrálást.
-Teszek én arról hogy ne unatkozz.-teljesen rám feküdt.
Még mindig félmeztelen volt.
-Changjo nem tudnál felvenni valamit?-toltam le magamról.
-Amit csinálni akarok ahoz úgy sem kell.-mondta.
-Leszállnál rólam?Agyon nyomsz!-sikertelenül kapálóztam alatta.
-Ha majd gyereket akarsz akkor is nyavalyogsz a fiúd alatt?-mondta csodálkozva.
-MI VAN?Még csak 18 éves vagyok!-mondtam meglepődött pofát vágva.
-Ahoz hogy lefeküdj mással már elég idős vagy.-mondta még mindig rajtam fekve.
-Na de ejtsük a témát.Álmos vagyok.-dőlt oldalra.
-Akkor én megyek is.Nem zavarlak.-álltam volna föl.
-Ümm......létszi ne.-fogta meg a kezem nyavalyogva Changjo.
-Ahj!Na jó.-feküdtem vissza.
Kb. 5 percig beszélgettünk,de utána Changjo elaludt.Néztem ahogy aludt.Szép arca van és még szép a szája is.Elgondolkodtam azon hogy milyen mázlista is vagyok.Pont engem választott olyan sok lány közül.Gondolkozás közepette én is elaludtam.
Másnap reggel:
-Changjo ébresztő!Fotózás lesz ma!-rontott be az ajtón Ricky.
-Mi a...?-ugrottam fel az ágyból.
-Ricky.-ébredt fel Changjo.
-Ti meg mit csináltatok?-kérdezte kikerekedett szemekkel.
-Semmit.-mondtam álmosan.
-Nem úgy tűnik.-mondta Ricky.
Végig néztem rajtunk.Egy ágyban voltunk,Changjo-n nem volt felső én meg csak egy kis ruhában voltam!
-E-ez nem az aminek tűnik!-pirultam el és magamra húztam a takarót.
-Ricky ki tudnál menni?-szállt ki az ágyból Changjo.
-Oké,de igyekezz!-és kiment.
-Na asszem én is megyek.-szálltam ki az ágyból.
-Tudnál segíteni nekem?-kérdezte.
-Miben?-fordultam vissza.
-Ne tudok nyakkendőt kötni.-mondta szégyelve.
-Semmi baj.-megkötöttem neki.
Többieknél:
-Fiúk!-szaladt Ricky hozzájuk.
-Mi az?-kérdezték a többiek.
-Képzeljétek Changjo és Hei együtt voltak az ágyban Changjo szobájában.-lihegte el Ricky.
-MI VAN?-kérdezték kórusban.
-Ezt honnan tudod?-kérdezte L.Joe.
-Szólni akartam Changjo-nak és akkor láttam meg őket.-mondta Ricky.
-Sziasztok!-jöttünk Changjo-val.
Mindenki bámult ránk.
-Mi az?-kérdezte Changjo.
Fölállt C.A.P és oda ment Changjo-hoz majd megveregette a vállát.
-A mi kis maknae-nk felnőtt!-vigyorgott C.A.P.
-Még is miről beszéltek?-kérdezte nevetve Changjo.
-Ricky elmondta mi történt.-mondta szomorúan L.Joe.
-Viszont jobb ha ezt a főnök nem tudja meg.-mondta C.A.P
