1# (Fanni)
Te és Youngjae jó barátok vagytok. Már régen megígérte neked, hogy
megtanít táncolni. Éppen egy táncteremben vagytok, ugyanis ma éppen ráér
Youngjae. Bementek, ő segít levenni a dzsekidet. Te leülsz az egyik
székre.
Youngjae: Akkor? Kezdünk? /mosolyog/
Te: Hát, először mutass valamit /mosolyog/
Youngjae: Na, gyere! Nem olyan nehéz /megfogja mindkét kezed és vezet téged a terem közepére/
Te: Jó, rendben... De előre szólok, hogy béna vagyok, az ilyesmikben... /félénk/
Youngjae: Nyugi, menni fog /hátulról átkarolja a derekad/
Te teljesen meglepődsz ezen, ezért hirtelen mind a ketten elhúzódtok egymástól.
Youngjae: Oh, sajnálom! nem tudtam magam visszafogni /zavarban/
Te: /nevet/ Milyen cuki vagy, amikor zavarban vagy /megcsipkeded az arcát/
Youngjae: Akkor táncoljunk tovább! /mosolyog/
Már elég jól belejössz, amikor Youngjae megforgat, de te elesel. Youngjae odasiet hozzád.
Youngjae: Jaj ne! Sajnálom! /segít felállni/
Te: Ugyan, mondtam, hogy nagyon ügyetlen vagyok!
Youngjae: De ez az én hibám volt! /megölel/ Bocsi, nem akartam /megpuszilja a homlokod/
Te: Semmi baj, nem történt semmi! De jobb ha elengedsz, mert megint nem tudod magad visszafogni /nevet/
Youngjae: /nevet/ Inkább ezzel nem is próbálkozom már...♥ /megcsókol/
2# (Fanni)
Te egy pénteki este az ágyadban fekszel, és már majdnem elalszol, amikor kopognak az ajtón.
Te: Ki az? /unottan/
Ekkor kinyílik az ajtó, és belép Youngjae.
Youngjae: Szia! Nem zavarlak? /mosolyog/
Te: Dehogy is! /hirtelen felpattansz az ágyból/ Hogy-hogy átjöttél? /félresöpröd a hajad/
Youngjae: Unatkoztam, és hívtalak többször is, hogy van-e kedved ma együtt lógni, de nem vetted fel a telefont...
Te: /odamész hozzá/ Bocsi, valószínűleg lehalkítottam a telefonom... De, még bepótoljhatjuk! /mosoly/
Youngjae: Rendben /mosolyog/ Akkor mit csináljunk?
Te: Hmm... Te nyugodtan ülj csak le az ágyra, majd megnézünk valami filmet, csak... hozok valami kaját! /mosoly/
Youngjae: /leül az ágy szélére/ Oké! /mosolyog/
Kimész a konyhába, de kaját sehol sem találsz. Éppen kijön a másik szobából anyukád.
Anyukád: Kell valami?
Te: Semmi, csak kaját kerestem, ugyanis nemsokára filmet nézek...
Anyukád: Rendben... egyébként kivel beszélgettél?
Te: Csak egy fiúval... /elpirulsz,majd berohansz a szobádba/
Amikor belépsz Youngjae mosolyogva néz rád, és láthatólag keresi a kaját a kezedben.
Te: Bocsi, nem találtam semmit...
Youngjae: Na nembaj... Nem is az a lényeg /mosolyog/
Lefekszetek
az ágyra, és elkezdtek tévézni. Már elég késő van, ezért szépen lassan
elalszol. Másnap reggel amikor felkelsz, Youngjae mellett ébredsz, aki
szorosan átkarol téged. Hirtelen felülsz, erre felébred Youngjae.
Youngjae: Jó reggelt! /önelégült mosoly/
Te: Te hogy-hogy nem mentél haza? /meglepődött/
Youngjae:
Elaludtál, úgyhogy én betakargattalak, de nagyon nyugtalanul aludtál,
ezért lefeküdtem melléd, átöleltelek, és már nem forgolódtál annyira,
úgyhogy én is elaludtam... /mosolyog/
Te: Köszönöm /visszafekszel mellé, a fejed a mellkasára rakod, ő közben simogatja a kezed/
Youngjae: De remélem tényleg nem gond...
Te: /nevet/ Nem! Viszont azt hiszem elkéne mennünk reggelizni... /felkelsz az ágyról, és lassan az ajtóhoz vánszorogsz/
Youngjae: Várj meg! Én is megyek /nevet/
Ahogy kimentek a konyhába anyukád rögtön lesokkolt állapotba kerül. Látszódik rajta, hogy eléggé mérges.
Te: Azt hiszem, hogy ugrott a reggeli! /megfogod Youngjae kezét, és kiszaladtok a ház elé/
Youngjae: Nem baj, majd eszek, most az sem érdekel /átkarol/
Te: /elpirulsz/ Ezt nem kéne! Lehet, hogy meglátnak minket... /elhúzódsz/
Youngjae: Nehogy ez akadályozzon már meg, amit már milyen régóta akarok...Szeretlek♥ /megcsókol/
3# (Fanni)
Te egy napos délután a konyhában sütit sütsz. Éppen a hozzávalókat
kevered össze, amikor csengetnek. Megtörlöd a kezed a konyharuhába, majd
odaszaladsz az ajtóhoz. Amikor kinyitod az ajtót látod, hogy Youngjae
az.
Te: Oh, szia! Hát te? /mosoly/
Youngjae: Unatkoztam, úgyhogy gondoltam meglátogatlak... /halkan/
Te: Hát gyere be! Éppen sütit sütök /mosoly,elindultok a konyha felé/ Nem ártana egy kis segítség /viccelődsz/
Youngjae: Én szívesen segítek /nevet/
Te: Nem gondoltam komolyan! /nevet/ De ha akarsz, akkor gyere...
Bementek a konyhába.
Youngjae: És mit is kéne csinálnom? /nevet/
Te: Egyelőre csak hozd ide nekem a lisztet!
Youngjae: Oké, hol találom?
Te: A hűtő melletti polcon!
Youngjae: Oké, megtaláltam /odaviszi neked/ Tessék! /mosoly/
Te: Köszi! Tedd csak le ide a pultra! /olvasod a receptet/
Youngjae téged néz, ahogy olvasod a receptet, majd belenyúl a lisztbe, és megdob vele téged.
Te: /lesöpröd az arcodról/ Héj! Most ezt miért csináltad? /nevet, megdobod te is őt/
Majd
már egy kész csata keletkezik belőle. Amikor már elfogy a liszt,
leültök a földre (ami mellesleg teljesen lisztes) és megfogjátok egymás
kezét.
Te: Ez vicces volt /nevet/
Youngjae: /nevet/ Legalább már nem unatkozok! /közelebb ül hozzád/
Te: Azt hiszem megyek egy kicsit rendbe rakom magam... /felállsz, bemész a fürdőszobába/
Ahogy fésülöd a hajad, bemegy hozzád Youngjae. Hátulról átkarolja a derekad.
Te: Mit csinálsz? /nevet, felé fordulsz/
Youngjae: /megölel/ Köszönöm ezt a süti sütést /nevet/
Te: Hát ha ezt annak lehetett nevezni /nevet/
Youngjae: Még lisztesen is milyen szép vagy... /megsimgatja az arcod/
Te: /elpirulsz/
Youngjae: Azt hiszem mostantól gyakrabban fogok átjönni hozzád sütit sütni... /megcsókol/
4# (Saját)
Te egy napsütéses őszi reggelen elmentél a boltba gyalog. Vettél egy csomó zöldésget,gyümlcsöt. Elindultál haza. Ahogy sétáltál a járdán, elkezdett csörögni a telefonod, te pedig megálltál, hogy megkeresd a táskádban. A következő pillanatban neked jött valaki, a kezedben lévő szaktyrokból a földre esett minden. Nem láttad először, hogy ki az, de amikor megszólalt, rájöttél, hogy Youngjae az.
Youngjae: Sajnálom! Nem láttalak, segítek összeszedni!
Te: /zavarban/ Semmi baj...
Mind a ketten elkezdtétek felvenni a földre hullott gyümölcsöket, zöldésgeket. Mikor kész lettetek:
Youngjae: Tényleg annyira sajnálom! /megölel/
Te: Semmi gond... mondtam már, de engedj el, mert összenyomsz!
Youngjae: /elenged, majd nevet/ Bocsi... ha már így alakult... eljössz velem reggelizni, a pékségbe? Még úgyis korán van, és hát... éhes is vagyok.../nevet/
Te: Hát nem is tudom.../zavarban/
Youngjae: Ha nem akarsz jönni, nem muszáj... csak örültem volna, ha egy ilyen elbűvölő lánnyal reggelizhettem volna...
Te: /elpirulsz/ Hát... én is örülnék, ha veled reggelizhetnék.../mosolyogsz/, de lassan haza kell mennem... de anya tud várni...
Youngjae: Akkor ezt vehetem igennek? /mosolyog/
Te: Persze /odamész mellé, majd elindultok/
Az úton végig nem beszélgettetek, csak néha egy kicsit hozzáért a kezedhez. Mikor odaértetek a pékségbe, mindenki titeket nézett. Youngjae vásárolt péksütiket, majd elmentetek a parkba. Leültetek egy padra, majd enni kezdtetek.
Te: Örülök, hogy eljöttem veled.../mosolyogsz/
Youngjae: /mosolyog, majd elrakja a maradék péksütit/ Én is örülök.../megfogja a kezed/
Te:/elpirulsz/
Youngjae: Nagyon jó veled.../rádnéz, majd mosolyog/ Annyira gyönyörű vagy.../közelebb húz magához/
Te: /mégjobban elpirulsz/ Köszönöm.../belenézel a szemébe/
Youngjae: Ez a mai nap... felejthetetlen lesz neked...
Te: Még is miért? /nevetsz/
Youngjae: Először... te és én gyümölcsöket és zöldségeket szedünk össze a bolt előtt /nevet/, azért ez nem fog mindennap megtörténni veled, ugye? /mosolyog/
Te: Hát... nem.../nevet/
Youngjae: Másodszor... ezért...♥/megcsókol/
5# (Fanni)
Te és Youngjae nálatok ültök a konyhában, és unatkoztok. Nem tudtok
semmit sem csinálni. Youngjae lassan lehajtja a fejét az asztalra és
nagyokat sóhajtozik.
Te: Kérsz valamit inni? /unottan/
Youngjae: Aha... Köszi... /unottan/
Te: /felállsz/ Kóla jó lesz?
Younjae: Persze... /unottan, felemeli a fejét/
Lassan
odasétálsz a pulthoz, és öntesz neki egy pohát kólát. Lerakod neki az
asztalra. Kicsivel később Younjae lassan belekortyol, közben téged
bámul. Ekkor elkezd csörögni a telefon. Átmész a nappaliba, majd
felveszed a telefont, de téves hívás az. Ahogy fordulnál vissza a konyha
felé, ott áll közvetlen mögötted Youngjae, neki ütközöl, ő pedig leönt
téged kólával.
Youngjae: /a kezét a szájára rakja/ Úristen, bocsi!
Te: /nézed a felsőd/ Semmi baj...
Youngjae: Annyira sajnálom! /elkezdi dörzsölni a pólód/
Te: Héj, ez csikis! /nevet/ Megyek, lecserélem, várj meg itt! /bemész a szobádba/
Miután kész vagy, visszamész a nappaliba.
Te: Már készen is vagyok /mosoly/
Youngjae: Rendben, akkor mit csináljunk?
Te: Nem tudom... De neked még vissza kell kapnod /nevetve, ráugrassz Youngjae-ra és csikizni kezded/
Youngjae:
De nekem véletlen volt! /fekszel rajta, belenéz a szemedbe, teljes
csönd van/ Nem gondolod, hogy túl közel van az arcunk egymáshoz?
Te: De igen... /lemászol róla/
Youngjae: Bár ha belegondolunk... /visszahúz/ Így is jó... /magához ölel, közelebb hajol hozzád/
Kinyílik az ajtó, és belép anyukád, pontosan titeket látott meg először, ahogyan fekszetek a kanapén és ölelkeztek.
Anyukád: Ti meg mit csináltok itt? /kiabál, meglepődik/
Te: /gyorsan leugrasz Youngjae-ről/ Anya! Esküszöm, hogy nem történt semmi! /kikerekedett szemek/
Anyukád: Láttam! Ne is próbáld meg magyarázni! /mérges/
Youngjae feláll, és átkarolja a derekad.
Te: /elfordítod a fejed, suttogsz/ Ne most!
Youngjae: /hirtelen elhúzódik, suttog/ Bocsi...
Anyukád: Erről beszélek! Most is téged fogdos! Vedd le a kezed a lányomról! /kiabál, közelít felétek/
Youngjae: /meglepődik/ Akkor azt hiszem, hogy én megyek... /felveszi a dzsekijét/
Te: /a fülébe súgod/ Csókolj meg!
Youngjae: Hogy mi? /meglepődik/
Te: /suttog/ Jól hallottad! Csókolj meg, most! /sürgeted/
Youngjae: Oké, te tudod... /odahajol hozzád, megcsókol/
Majd
megfogod a kezét, és átmentek a konyhába, közben önelégült mosolyokkal
nézed anyukádat, aki még le van dermedve. Neki dőlsz a falnak, majd
bámulod Youngjaet.
Youngjae: /zavarban/ Ez mire is volt jó?
Te: Csak idegesíteni akartam anyát... Köszönöm, hogy megtetted! /megöleled/
Youngjae: /megpuszilja a homlokod, átkarolja a derekad/ Szerintem ez a terved sikerrel járt...
Te: /átkarolod a nyakát/ Pedig még tényleg nem csináltunk semmit...
Youngjae: Még! /odahajol a füledhez/ Szeretlek ♥ /megcsókol/
6# (Fanni)
Te egy napos délután a parkban ücsörögsz egyedül, és zenéthallgatsz.
Egyszercsak lihegve megáll előtted Youngjae. Kiveszed a füledből a
füllhallgatót.
Te: /elrakod a telefonod/ Szia!
Youngjae: Kérlek segíts! /a kezét a mellkasára rakja, liheg/
Te: Futottál?
Youngjae: Igen, messziről láttam, hogy itt vagy! /megtörli a homlokát/
Te: És miben is kéne segítenem? /felállsz/
Youngjae: /megfogja a kezed/ Van egy lány...
Erre egy kicsit szomorú leszel, mert lehet, hogy többet érzel iránta, mint barátság.
Te: /szomorúan/ És miben kell segítenem? Milyen ajándékot vegyél neki? Vagy, hogy hova vidd vacsorázni? /nézed a földet/
Youngjae:
/megsimogatja a karod/ Nem! Azt hiszem, hogy teljesen belém zúgott...
És most is itt van a parkban! Nem fog leszállni rólam, ha észre vesz!
/liheg/
Te: /meglepődsz/ Igen, és én mit csináljak?
Youngjae: Kérlek, ha látja, hogy egy lánnyal vagyok... /zavarban, elpirul/ Akkor talán...
Te: /nevet/ Oké, jól van... És mit csináljunk? /elkezdtek sétálni/
Youngjae: De azért annak még is örülnék, ha nem venne észre...
Te: Hogy is néz ki? /nézed a másik padot/
Youngjae: Alacsony, fekete hajú, és folyton mosolyog...
Te: Akkor azt hiszem, hogy erre jön!
Youngjae: /megfogja a kezed, beránt egy bokorba/ Bocsi, ez jutott eszembe...
Te: /nevet/ Ez vicces! /felállsz, szétnézel/
Youngjae:
/nevet/ Gyere, ülj már vissza /megfogja a kezed, lépsz egy lépést
hátra, egy gyökérbe beakad a lábad, a földre zuhansz/
Te: /nevet/ Kösz!
Youngjae: /odafekszik melléd/ Magadnak csináltad! /nevet/
Te: Mi? Én nem is csináltam semmit! /nevet/ De egyébként most elment valahova, láttam mielőtt lerántottál a földre /gúnyosan/
Youngjae: De mondom, hogy én nem csináltam semmit /szomorú/
Te: /megfogod a kezét/ Tudom, csak vicceltem! Szóval, szívodjunk fel, amíg lehet... /felülsz/
Youngjae: /ő is felül, majd megölel/ Menjünk! /mosoly/
Kimásztok a bokor mögül, leporoljátok magatokat, majd a pad elé álltok.
Te: /a hajához nyúlsz/ Van egy levél a hajadban! /kiveszed, mosolysz/
Youngjae: /mögéd néz, majd a szemedbe/ Felkészültél?
Te: Mire is?
Youngjae: /magához húz, hirtelen megcsókol/ Bocsi... /suttog, mégegyszer megcsókol/
Te: /átkarolod a nyakát/ Semmi baj... /kuncog/
Youngjae: /elenged, zavarban/ Sajnálom! Csak itt volt az a lány, és... /a földet nézi/
Te: Aha... Értem... Látta? /zavarban/
Youngjae: Azt hiszem sírt is...
Te: /sóhajtasz, mosolyogsz/ Vígasztald meg!
Youngjae: Nem! /magához húz/
Te: Kérlek ne! /elhúzódsz/ Kérj bocsánatot! /mosoly/
Youngjae: Oké.../átkarol/ Bocsánat, hogy nem csókoltalak meg előbb... ♥ /megcsókol/
7# (Fanni)
Te dél körül otthon unatkozol, ezért elkezdesz Youngjae-ről képeket
kinyomtatni, és felragasztani a faladra. Mikor ezzel végeztél, elkezdtél
rajzolgatni a füzetedbe. Ekkor kopognak az ajtódon. Mondod, hogy jöjjön
be, és bejön Youngjae.
Te: /gyorsan becsukod a füzeted/ Szia! Hát te?
Youngjae: Anyukád beengedett, úgyhogy... /szétnéz/ Ennyire szeretesz engem? /nevet/
Te: Öhm... /elpirulsz/ Csak unatkoztam...
Youngjae: /odamegy hozzád, megsimogatja a karod/ Azt látom...
Te: És mit is fogunk csinálni, ha már átjöttél? /mosolyogsz/
Youngjae: Nem tudom /mosolyog/ Majd kitaláljuk!
Ekkor anyukád elkezd kiabálni, hogy menjetek ebédelni.
Te: /megfogod a kezét/ Gyere, menjünk kajálni!
Youngjae: Én nem akarok lábalatt lenni...
Te: De hát anya azt mondta, hogy "gyertek ebédelni", és abba te is benne vagy!
Youngjae: Jó rendben, de csak mert ennyire szeretsz /gúnyosan, nevet/
Te: /csípőre rakod a kezed/ Ezt meddig fogod még mondani?
Youngjae: /nevet/ Inkább menjünk enni!
Kimentek
a konyhába, leültök az astalhoz, és Youngjae melléd ül. Anyukád tálalja
a levest, majd ő is leül, veletek szembe. Rögtön enni kezditek.
Anyukád: /néz titeket/ És mióta is jártok?
Erre a mondatra mind a ketten majdnem megfulladtok.
Te: Anya! /mérges/ Mi nem is járunk... /zavarban/
Anyukád: /meglepődik/ Tényleg? Hát nekem eléggé úgy tűnik...
Te: De, ez nem igaz! Nem járunk!
Youngjae: /nagyon halkan suttog/ Még...
Te: /nézed Youngjaet/ Mit mondtál?
Youngjae: Semmit! /enni kezdi a levest/
Anyukád: /mosolyog/ Azt hiszem, hogy én majd később eszek, ebédeljetek csak nyugodtan! /feláll, rád kacsint/
Anyukád gyorsan bemegy a szobájába, és kettesben hagy titeket.
Te: /rácsapsz a homlokodra/ Sajnálom!
Youngjae: Nem baj, tudom, hogy mennyire szeretsz /nevet/
Te: Ezt befejezhetnéd már igazán... /mérges/
Youngjae: De miért? Nincs igazam? /közelebb hajol hozzád/
Te: De... /zavarban/
Youngjae: De azt is tudnod kell, hogy én is ennyire szeretlek téged! ♥ /megcsókol/
8# (Fanni)
Te otthon ebédet készítesz magadnak, mert a szüleid nincsenek otthon.
Nagyon sokat szendvedsz, de amikor már leülsz az asztalhoz, és éppen
enni kezdenéd, csöngetnek. Kedvtelenül az ajtóhoz sietsz, és kinyitod.
Youngjae az.
Te: Szia! Hát te? /mosolyogsz/
Youngjae: Öhh... Először is, apukád itthon van? /zavarban/
Te: /nevet/ Nem, egyedül vagyok! Miért kérded?
Youngjae: /zavarban/ Csak mert nem hiszem, hogy szívese látna engem veled... /szomorú/
Te: /meglepődsz, megöleled/ Hát, most nincs itthon senki, csak én /mosoly/
Bementek a szobádba, és leültök az ágyra.
Te: Youngjae...
Youngjae: Igen? /néz téged/
Te: Jössz ebédelni? Most főztem, igaz, hogy kis adag, de kérlek, ebédelj velem /mosoly/
Youngjae: /megölel/ Köszönöm /mosolyog/
Kimentek a konyhába, leültök egymás mellé.
Te: /felemeled a villát/ Egy pillanat, hozok még egyet... /felállsz/
Youngjae: /megfogja a kezed/ Maradj, majd megoldjuk /mosolyog/
Te: Hát oké... /visszaülsz/
Youngjae: Tied az első falat! /mosolyog/
Te: /eszel/ Fúj... Érződik az izén, hogy én csináltam... /lerakod a villát/
Youngjae: /elveszi a villát/ Ennyire csak nem lehet rossz... /eszik belőle/
Te: Na? /nézed Youngjae-t/
Youngjae: /zavarban/ Hát... nem rossz...
Te: /nevet/ Tényleg borzalmas?
Youngjae: Nem haragszol, ha azt mondom igen? /nevet/
Te: Nem... /megcsipkeded az arcát/ Akkor menjünk vissza a szobámba!
Leültök az ágy szélére, és beszélgetni kezdtek. Már eltelik egy fél óra...
Te: /a fejed ráhajtod Youngjae vállára/ Kezdek unatkozni...
Youngjae: Ennyire unalmas vagyok? /nevet/
Te: Nem! Dehogy is... /megpuszilod az arcát/
Youngjae: Akkor jó... /mosolyog/
Te: De még mindig unatkozom...
Youngjae: Oké, te akartad /ledönt téged az ágyra, belenéz a szemedbe/ Szép a szemed /mosolyog, föléd hajol/
Te: /becsukod a szemed/
Youngjae: /közelebb hajol hozzád/ Nem fogom megbánni, hogy átjöttem... /megcsókol/
De ekkor egy ismerős férfi hang hallatszik az ajtóból.
Apukád: Igen? Én abba nem lennék olyan biztos! /mérges, odamegy hozzátok/
Youngjae gyorsan lemászik rólad, te pedig gyorsan apukád elé állsz.
Te: Apa! Ne csináld ezt! /kiabálsz/
Apukád: Dehát láttam! Ez a fiú rádmászott... Tudtam, hogy ez fog történni /mérges pillantásokkal figyeli Youngjae-t/
Youngjae: /közelebb megy/ Elnézést uram...
Apukád:
Csak ennyi telik tőled? Elnézést kérsz? /kiabál/ Te is kislányom, hogy
képzelted ezt?! És ezek után még legyek rád büszke?!
Te: /sírva a földre rogysz/ Apa... Nem is csináltunk semmi olyat amire te gondolsz...
Youngjae: /leül melléd a földre/ Ne sírj... /átölel/
Apukád: /elszégyenli magát/ Jól van, hiszek neked... De én akkor sem akarom itt látni őt!
Youngjae: Rendben... /felálltok/ Akkor szia... /megpuszilja a homlokod/
Kézenfogva kimentek a ház elé.
Te: Sajnálom... /szomorú/
Youngjae: Nyugi, úgy is jönni fogok még /kacsint, nevet/
Te: /megöleled/ Amíg apa nem jött... Én nagyon jól éreztem magam veled...
Youngjae: Én is veled... /mosolyog/ És bármi is történjen... /átkarol/ Én akkor is a legjobb barátomként fogok rád tekinteni...
Te: /nevet/ Persze, legjobb barát... /célzás/
Youngjae: /közelebb hajol hozzád/ Oké, akkor leszel a barátnőm?
Te: Igen /átkarolod a nyakát/
Youngjae: Szeretlek ♥ /megcsókol/
9# (Fanni)
Te egy napos szombat délelőtt a kávézóban veszel egy nagy pohár kólát,
leülsz egy asztalhoz, és elkezded meginni. Előveszed a telefonod, és
látod, hogy éppen jött egy sms-ed Youngjae-től ezzel a szöveggel: "Ayo~!
Mit csinálsz most? ^^ Hamarosan meglátogatlak~" Készítesz magadról egy
fényképet, ahogyan a kóládat iszod, és küldesz neki egy üzenetet a
képpel együtt: "Szia! ^^ Éppen egy kólával lazulok a parki kávézóban~
Ajánlom is, hogy meglátogass ^^" Majd lerakod a telefonod az asztalra,
és várod a választ. El is kezdd rezegni a telefonod, megnézed az
üzenetet: "Úristen, de cuki vagy... Ez a kép... Kitehetem háttérképnek?
^^" Akkor 5 perc és ott vagyok! Várj rám~" Ott magadon kívül elkezdesz
kuncogni Youngjae válaszán. Vársz még 1-2 perc, majd odasétálsz a
pulthoz, és veszel még egy kólát, és így várod Youngjae-t. Ahogy leülsz,
megpuszilják a fejed búbját.
Youngjae: Itt is vagyok /megsimogatja az arcod/
Te: Ennyire nagy hatással volt rád a kép? /kuncogsz/
Youngjae: De élőben még cukibb vagy... /belenéz a szemedbe/
Te: /a kóláért nyúlsz, odatartod elé/ Vettem neked is! /mosolyogsz/
Youngjae: Köszönöm! /leül melléd, inni kezdi/
Te: Örülök, hogy eljöttél... /megsimogatod a karját/
Youngjae: Én annak örülök, hogy itt vagy! /megakar téged ölelni, de elkezd rezegni a telefonja/
Te: Mi az?
Youngjae: /zavarban/ Csak a fiúk írtak... /elakarja rakni a telefonját/
Te: /kuncogva kiveszed a kezéből/ És tényleg beraktad háttérképnek... /nevetsz/ És mit is írtak a fiúk? /benézel az üzenetekhez/
Youngjae: Azt ne... /halkan, zavarban/
Te: /idézel/ "Hajrá~ Drukkolunk, hogy összejöjjetek! ~ Yongguk, Himchan, Daehyun." /meglepődsz/
Youngjae: /zavarban/ Én nem mondtam nekik... /próbál mentegetőzni/
Te: /felborzolod a haját/ Én is drukkolok... /óvatosan megpuszilod a száját/
Youngjae: /átkarolja a derekad/ Tényleg? /nevet/ Mert én már elég régóta...♥ /megcsókol/
10# (Fanni)
Te egy csütörtök délután a szobádban ülsz az ágyadon Youngjae ölében. A fejed ráhajtod a vállára, és nagyokat sóhajtozol.
Youngjae: Ennyire unatkozol? /megsimogatja a combod/
Te: Igen... /megöleled/
Youngjae: Elmegyünk sétálni? Beugorhatunk egy kávézóba is, vagy valami... /mosolyog, simogatja a hátad/
Te: /felugrasz/ Oké! De jó! Gyere, menjünk azonnal! /megfogod a kezét, az ajtó felé húzod/
Youngjae: Jól van /nevet/
Ahogy kiértek az ajtón, anyukád rátok néz.
Anyukád: Indultuk valahova? /mérges/
Te: Igen, sétálni egy kicsit /mosolyogsz/
Anyukád:
Nem-nem! Nem mentek sehova! Apád nincsen itthon, és nekem is el kell
mennem, majd csak este jövök haza! Valakinek vigyázni kell a házra, és
az te leszel! Ja igen, és addig is kérlek takarítsd ki a konyhát és a
fürdőszobát, köszi! Az ajtót zárd be! /odadobja neked a lakáskulcsot,
majd kirohan a házból/
Te: Kösz anya... /leülsz a kanapéra/
Youngjae: Egyedül hagyhatlak? Utálok takarítani... /nevet, odamentek az ajtóhoz/
Te: Én azt utálom, ha nem vagy mellettem... /berakod a kulcsot a zárba/
Youngjae: Azt hiszem, hogy.../a kezéd rárakja kilincsre/
Te: /nevetsz, elfordítod a kulcsot/ Nem mész te sehová... /átkarolod a nyakát/
Youngjae: /átkarolja a derekad/ Akkor nem hiszem, hogy fogunk takarítani... /ledönt a kanapéra/
Te: /megcsókolod/ Na maradsz? /kuncogsz/
Youngjae: Még szép... Egyébként is maradtam volna... /megcsókol/
Eltelik már egy fél óra, Youngjae karjaiban pihensz.
Youngjae: /simogatja a karod/ Nem kéne takarítani?
Te: Nem... De menjünk be a szobámba /felállsz, kiveszed a kulcsot a zárból/
Youngjae: /feláll/ Jól van... /odamegy hozzád, megsimogatja az arcod/
Bementek a szobádba és lefekszetek az ágyra. A lábad rárakod az övére, közben ő simogatja az arcod.
Te: Örülök, hogy nem mentél el... /mosolyogsz/
Youngjae: Én is örülök, hogy nem mentem el /nevet/
Te: /megcsókolod/ Mindjárt jövök, hozok valamit inni! /kimész a konyhába/
Öntesz
két pohár limonádét, majd beakarod vinni a szobába, csak megbotlasz,
ezért leöntöd magad. Bemész a szobába, lerakod az éjjeliszekrényre a
poharat.
Youngjae: Leöntötted magad?
Te: Hát igen...
Youngjae: Szerintem vedd le /nevet/
Te: /nevet/ Nagyon vicces vagy... De muszáj lesz... /leveszed/
Youngjae: /tapsol, nevet/ Hát ez egy nagyon jó ötlet volt tőlem!
Te: /lefekszel mellé, hozzábújsz/ Akkor te is...
Youngjae: /felül, leveszi a pólóját/ Így már jobb? /visszafekszik melléd/
Te: /mosolyogsz/ Szeretlek...♥
Youngjae: /megcsókol/ Én is téged...
Magadra húzod a takaródat, és becsukod a szemed.
Youngjae: /megcsipkedi az arcod/ Hé, ne aludj...
Te: /elhesegeted a kezét/ De fáradt vagyok... Alszok egy kicsit...
Youngjae: /betakarózik, átkarol/ Akkor már én is... /megpuszilja a homlokod/
Eltelik az idő, arra ébredtek, hogy anyukád és apukád kiabál. Egyből mindketten felültök.
Apukád: /ordibál/ Mit művelsz kislányom??!!
Te: Apa, kérlek nyugodj meg!
Anyukád: Hiba volt titeket kettesben hagyni...
Apukád: Csalódtam benned lányom!
Te: Apa, komolyan nem feküdtünk le! /kiabálsz/
Apukád: Hát lássuk csak... Az ágyban vagy egy fiúval, ráadásul hiányos öltözékben! Nem tudok neked hinni! /dühös/
Te: /sírni kezdesz/ Ha hagynád, hogy elmagyarázzam...
Youngjae:
/felveszi a pólóját/ Elnézést, de tényleg nem csináltunk semmit... Az
igaz, hogy tényleg közelebb kerültünk egymáshoz... De annyira nem...
/elszégyenli magát/
Te: /felveszel egy másik pólót/ Az úgy volt...
Hogy miután elmentél,anya... Csókolózni kezdtünk, majd bejöttünk ide...
Hoztam innivalót, de leöntöttem magam, ezért levettem a pólómat...
Esküszöm, hogy csak aludtunk egy kicsit... /szipogsz/
Anyukád: De legalább kitakaríthattál volna!
Te: Majd később megbeszéljük! /megfogod Youngjae kezét és kimentek a konyhába/
Te: Annyira sajnálom...
Youngjae: /nevet/ Semmi baj...
Te: Azért még... szeretsz? /zavarban/
Youngjae: Nagyon is...♥ /megcsókol/
11# (Saját)
Te a barátnőddel sétálsz, közben beszélgettek. Elmentek a parkba és ott folytatjátok, majd késődélután indultok haza. A házatok előtt még beszélgettek egy kicsit.
Barátnőd: Akkor majd beszélünk valamikor...azt hiszem ideje mennem /mosolyog/
Te: Várj! Maradj még egy kicsit! Mondanom kell valamit!
Barátnőd: /kuncog, majd közelebb megy hozzád/ Fiú ügy,ugye? /megvergeti a vállad/
Te: /elpirulsz/ Igazából nem vagyok benne biztos, de.../lehajtod a fejed/ azt hiszem, hogy többet érzek Youngjae iránt.../suttogsz/
Barátnőd: /kuncog/ Tudtam én...
Te: /ránézel/ Nagyon vicces.../halkan/
Ekkor odasétál hozzátok Youngjae.
Youngjae: Sziasztok! /mosolyog/
Te: /egymásra néztek a barátnőddel/
Barátnőd: /halkan kucog, majd ránéz Youngjaera/ Szia Youngjae!
Te: /ránézel te is/ Szia.../elpirulsz/
Barátnőd: /rádnéz, majd kuncog/ Én épp menni készültem.../vigyorog, majd elsétál/ Sziasztok!
Youngjae: /közelebb megy hozzád, majd mosolyog/ Úgy látszik...ketten maradtunk...
Te: /zavarban/ Igen...nem megyünk be? /elpirulsz/
Youngjae: /mosolyog/ Köszönöm.../bementek/
Beértek a nappaliba, anyukád a kanapén ül és néz titeket:
Anyukád: /meglepődik/ Szia...csak, hogy haza jöttél...bár, nem mondhatnám, hogy teljesen egyedül...
Te: /zavarban/ Nyugi... csak barátok vagyunk! /elpirulsz/
Anyukád: /ránéz Youngjaera/ Rendben...de ne csináljatok semmi őrültséget!
Te: Inkább menjünk! /megragadod Youngjae kezét, és bementek a szobádba/
Youngjae: /leül az ágyadra/ Az anyukád nagyon félt téged.../nevet/
Te: /elpirulsz/ Tudom.../leülsz mellé/ pedig úgy se fog történni semmi...
Youngjae: /lehajtja a fejét/ Nem fog...
Te: Legalább is a dorama nézésen kívül.../mosolyogsz/
Youngjae: Doramát fogunk nézni? /mosolyog/ Rendben...
Lefekszetek egymás mellé az ágyra és elkezditek nézni. Már elég késő van, de megakarjátok nézni végig a doramát és már csak 1 rész van hátra.
Te: /felülsz/ Elmegyek fürdeni...addig elindíthatod az utolsó részt, mindjárt visszajövök! /mosolyogsz, majd bemész a fürdőszobába/
Pár perc múlva kijössz.
Youngjae: /mosolyogva rádnéz/ Cuki a pizsid!
Te: /elpirulsz, majd visszafekszel mellé/
Youngjae: Nem indítottam el...megvártalak.../mosolyog/
Te: Köszi.../mosolyogsz, majd megpuszilod az arcát/
A dorama végére elalszol. Youngjae betakar, majd visszafekszik melléd, átkarol, és ő is elalszik. Kb. reggel hatkor felkelsz. Megpróbálsz kiszabadulni a kezeiközül, amikor sikerül, elindulsz az ajtód felé.
Youngjae: /álmosan/ Máris reggel van? /ásít/
Te: /visszamész az ágyadhoz, majd leülsz mellé/ Igen, reggel van, úgyhogy ideje kikelni az ágyból! /nevetsz/
Youngjae: /mosolyog, majd megdörzsöli a szemét, és felül/ Hogy aludtál? /megsimogatja az arcod/
Te: /elpirulsz/ Jól...de ha anya megtudja, hogy együtt aludtunk... /lehajtod a fejed/
Youngjae: Nyugi...végülis nem csináltunk semmi őrültséget.../vigyorog/...még /magához húz, majd megcsókol/
Te: /elpirulsz/
Youngjae: /lassan elhúzódik, majd mosolyog/ Remélem nem haragszol...
Te: /elpirulsz/ Nem... valamiért azt hittem, hogy anya hirtelen betoppan, de nem.../nevetsz/
Youngjae: /nevet, majd közelebb hajol/ Miért? Szerinted ha bejön anyukád, akkor nem csókolom meg azt akit szeretek? ♥ /nevet, majd megcsókol/
|
